Nyakunkon ez a különleges, egyre izgalmasabbnak tűnő június 9, amikor a helyhatósági választást összevontuk az EU-s parlamenti képviselők megválasztásával.

Ez van, ezt kell szeretni. Majd talán az is kiderül, mennyire bizonyult ez jó ötletnek. Különösen, hogy senki sem gondolt annak idején arra, hogy történhet valami nem várt esemény is (a háborún felül, mert az már egyszer jól jött, bevált). Ki a fene gondolhatott olyat, hogy jön egy ember, ráadásul honnan… és felforgatja a megszokott viszonyokat, bekavar a szokásos, langyos cirkuszi mutatványokba. De ezekkel én most nem szeretnék foglalkozni.

A fenti képen egyébként a Disznókő teteje látszik, Mád és Mezőzombor között. Ezeket a sok helyen található kőlépcsőket nagyon szeretem. Mind egy-egy műalkotás. Tokaj-Hegyalja tényleg 'kultúrtáj', bár a kultúra ilyentájt, a választások előtt kevésbé jellemzi. De máshol is megfigyelhető ez, nem akarok igazságtalan lenni.

Több települést figyelek, több településen laknak barátok, ismerősök, akiktől kapok különböző mélységű és megbízhatóságú információt arról, mi a helyzet. Közelről pedig Budapestét, Nagykovácsiét és Mádét próbálom követni, figyelni. Megmondom őszintén, Budapest és Mád érdekel leginkább, Nagykovácsitól kicsit eltávolodtam, elidegenedtem, és ennek hátterét, részleteit inkább megtartanám magamnak, annál is inkább, mert még magamban sem sikerült teljesen tisztáznom. Itt annyira jól él mindenki és annyira nagy a csend, hogy nehéz vele mit kezdeni. Mi megrendeztünk itt Horgas Péterrel két dialógust az oktatásról, a fiatalok helyzetéről, és szerintem mindkét beszélgetés tanulságos, érdekes volt. De most a kampány időszakában leálltunk, nem akartuk ilyen témákkal bolygatni a különben sem nagyon nyüzsgő, de talán még imitt-amott fellelhető közéleti érdeklődést. Majd választások után, ha lesz rá igény, szívesen folytatjuk.

Számomra Mád nagyon érdekes most. Mádról sokszor írtam már, választások kapcsán is többször, utoljára ITT, a 2022-es választásokat követően. Ebben Nagykovácsi is szerepel.

Ami most számomra nagy változás az elmúlt időszakhoz képest, hogy határozottan érzem, megnőtt az emberekben a közélettel való foglalkozás vágya, vagy úgy is mondhatnám, kezd elegük lenni. Nyilván ezért megy fel olyan rohamtempóban Magyar Péter népszerűsége is. Miközben Nagykovácsiban – ha jól tudom – lasszóval keresték a polgármester- és képviselőjelölteket, aközben Mádon a jelenlegi, harmadik etapját töltő polgármester mellett négyen szállnak ringbe. Négyen!! Képviselőjelölt is több mint húsz van, holott csak hat fős a testület. Valójában nem is tudom, Nagykovácsiban hány képviselőjelölt indul. A két csapatnak van nyolc-nyolc jelöltje, de hogy rajtuk kívül lesznek-e, azt nem tudom.

A fenti kép is mutatja, Mádon rengeteg a kő! Ezeket a nagy halmokat mind a szőlőterületekből hordták ki dolgos emberek, hosszú évekkel ezelőtt. Mádon ezeket bástyáknak nevezik. Jó, ha tudjátok! Sok dolog van ott, amit érdekes módon neveznek. Jajj és a ragadványnevek! Azokat imádom! Kár, hogy nem illik írni róluk...

Mád mellett Szerencs is érdekes számomra, illetve Miskolc, Tiszaújváros. Ha valakinek van türelme elolvasni a fenti, két éve íródott blogbejegyzésemet, akkor ez érthető lesz. Mád Tiszaújvárossal és Szerenccsel egy választási körzet. Miskolc pedig szívügyem nekem is, mint sokaknak. Szabad város. Remélem, az is marad! Még bízom benne, hogy Veres Pál mond valamit, vagy abban, hogy a DK és barátai meggondolják magukat. Nagyon szurkolok Varga Andreának!

De visszatérve B-A-Z 6-ra: mára biztos vagyok benne, hogy két éve az ellenzék elengedte ezt a helyet, kvázi kényszeredetten indította el ezt a szegény polgári búcsúztató embert. Tiszaújváros kicsit olyan, mint Nagykovácsi. Mindenki megvan, van munkája, rend van (legfeljebb a szomszéd falvakból bebicikliző kukázók rontják kicsit a képet), sőt, ott még a dugó sem keseríti meg az emberek életét, úgyhogy nem igazán rázza meg egy-egy választás az csendes hétköznapokat. Itt mindig a szocik nyerik a helyhatósági választást, ottjártunkkor, pár nappal ezelőtt, alig láttunk néhány plakátot a városban. Nagyítóval kell ott is keresni a fideszes logót, de ha már ezt tudja az ember, akkor azért megtalálja. Ez azért eléggé nevetséges… Ennyire ciki lenne? Persze olyan is van, sokan egyáltalán nem raknak ki pártlogót, pedig párttagok, de simán eladják magukat civilnek. Most van is, akiket ezért megbüntetnek. De hagyjuk is ezt, nem érdekes. Morálban nem vagyunk erősek. Ebben sem…

Na szóval, a mádi ügyek. Hétvégén elmentünk két kampányrendezvényre, Dubóczki Dorina polgármesterjelölt egyik utcafórumára, illetve a vállalkozókkal való beszélgetésére. Mivel cégünk tíz évig üzemeltetett Mádon egy vendégházat, ez volt az egyik legelső ilyen a településen (Kiskúcsor Vendégház), illetve most is van ott egy kis fióktelepünk, egy pici ház, ezért örültünk az alkalomnak, kihasználtuk, hogy épp ott vagyunk. Dorinát születése óta ismerem, rokonom is, tudom, mennyit dolgozott a faluért és azt is tudom, hogy profi szakember. Még dolgoztunk is együtt egy projektben. Valójában nagyon kíváncsian figyelem, mit és hogy csinál. Mivel az elmúlt választáson bejutott képviselőként a testületbe, időnként belenéztem a testületi ülésekbe is. Ha nagyon, de tényleg nagyon finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom, nem volt ott könnyű dolga. Mivel foglalkozom kommunikációval, rengeteg olyan pillanatot fel tudnék onnan idézni, milyen problémás volt az ottani kommunikáció, az, ahogyan ő ott magányosan, egyetlen nőként, az ’okos, tekintélyes’ férfiak által számon kérve próbálta védeni a gondolatait, felvetéseit. Ilyen értelemben hasonló lehetett neki ez az elmúlt négy év, mint Kósa Emőnek Nagykovácsiban, aki szintén kakukktojás az itteni testületben. De itt legalább nem érezni annyi agressziót, ítélkezést, bántást. Nagykovácsiban kifinomultabbak az eszközök, mások az alapok.

Nekem nagyon tetszett például Dorinának az a gondolata, hogy neki nincs egy meghatározott hat fős csapata a képviselőjelöltek tekintetében. Természetesen többekről lehet tudni, kommunikálják is, hogy Dorinával együtt dolgoznak, inkább őt támogatják, de vannak többen, akik nem köteleződtek el egyértelműen. Úgy fogalmazott, hogy ha ő bizalmat kapna, akkor annak örülne, ha olyan független jelöltekkel dolgozhatna együtt, akik:

• függetlenek az önkormányzati létesítményektől (tehát nem lenne közte és a képviselő között munkaadói, függést okozó kapcsolat) – mellesleg ezt ajánlanám megfontolásra más helyeken is!;
• függetlenek egymás vállalkozásától (családi összefonódás sincs), nincs üzleti érdekkapcsolat;
• és függetlenek a pártoktól is (utóbbi most kissé nehéz kérdés szerintem, mert párttagok országosan is kevesen vannak, pártok képviseletében tudtommal itt sem indul senki, viszont hogy ki mennyire pártos működésű, gondolkodású, mennyire van erősen bekötve valamely párthoz, hogy úgy mondjam gazdaságilag, azt ne firtassuk, nehéz kérdés).

Dorina mindkét alkalommal elmondta, ő miért tartaná magát alkalmasnak a posztra, felsorolta szakmai tapasztalatait. Nagyon fontos témának tartja az elvándorlás megállítását. Hivatkozott arra a tényre, hogy az elmúlt 13 év alatt Mád elvesztette lakossága negyedét! Ez brutális! Így már kétezer alá esett a lakosság száma, minden bizonnyal össze kell tehát fogni valamelyik közeli településsel, mert önálló polgármesteri hivataluk már nem lehet. Ugyanakkor tudom, ezt hallottam Szerencsen is, hogy ott is ez van, ugyanez a folyamat zajlik. Állítólag egész Hegyalján, de talán Mádon az egyik legrosszabb. Persze ebben az is benne van, hogy divatos hely lett Mád, felmentek az ingatlanárak. Sok debreceni, nyíregyházi vásárolt itt házat. Ezért is mennek el innen könnyebben az emberek, mert el tudják adni az ingatlanjaikat, a szőlőiket a (szerencsésebbek már eladták, még jókor, magasabb árakon).

Mindenki, akivel beszéltem, úgy gondolja, ő a reális kihívója a jelenlegi polgármesternek, Tatárka Józsefnek. Fogalmam nincs, a másik három indulónak milyen elképzelései vannak, miért éri meg számukra elindulni úgy, hogy eddig nem voltak képviselők sem. Ráadásul úgy láttam, komoly anyagi áldozatokat is vállaltak a kampány érdekében. De különben szerintem a verseny mindennek jót tesz, nem baj az, ha beszélgetnek az emberek az érdekes, fontos témákról. Gondolkodni mindig érdemes! Csak menjen ez békében, korrekt viszonyok mellett! Sajnos azt is érzékeltem, hogy sok az indulat, amit nem is értek.

Milyen jó is lenne, ha nálunk is le lennének fektetve szabályok, ki hányszor tölthet be egy funkciót! Egészségesebb lenne. Mindenkinek jót tesz, ha életében vált, akár többször is, és ha nem egy lapra tesz fel mindent.

Érzem, nehéz téma. Könnyítem is kicsit, fellélegzésként egy fotó, amit Erdőbényén lőttem nemrég. A fiúk a bányában... vagy a bányából... Na igen. Bányák is voltak errefelé, sok. Néhány még van, de már szinte csak a kőszállító teherautók emlékeztetnek rájuk. Azok viszont eléggé megkeserítik például a mádiak életét is.

Meglátjuk majd, mi sül ki ebből. Ki tudja, még tán aranyat is fognak újra bányászni errefelé, mint régen.

Ami számomra kérdés:

• Hogy alakul majd a sokszáz milliós EU-s pályázatokból épült ingatlanok (és kapcsolódó vállalkozások) sorsa (több bezárt étterem, kétes hátterű épületek, furcsa, lehetséges, hogy csak a népi fantáziában felturbózott történetek).
• Miközben vannak fantasztikus borászatok, kulturális programok, fesztiválok, valamilyen formában itt van a Debreceni Egyetem is, ezek nehezen találják meg a hangot a helyi emberekkel. Miért van ez, miért olyan nehéz ez, mit lehet ennek javírása érdekében tenni?
• Vannak-e olyan elképzelések, amelyek hosszabb távú, stratégiai gondolatokban fogalmazódnak meg és megállíthatják az elköltözést (Dorina említette, neki vannak ilyen ötletei)?

Amit én szeretnék, és szívesen részt is vennék benne (hiszen én is ’Mádról jöttem’): összehozni a mádiakat a befektetőkkel, az életvitelszerűen nem itt élőkkel, de sokat itt tartózkodókkal. Elkezdeni köztük valami közeledést, párbeszédet. Szerintem ez mindkét fél érdeke lenne. Mert beszélgetni jó, hasznos dolog! Bizalmat lehet vele építeni. És ahhoz EU-s forrásokra sincs szükség.

Utolsó kívánság részemről:

Mivel a vízügyek iránt különös felelősséget érzek, fontosak számomra, ezért bárki is lesz a polgármester, valamit kezdjen a patakokkal. Mert ezt a hídat már (illetve az elődjét) elvitte egyszer a víz. Akkor még ezek az invazív növények nem is voltak itt. Muszáj lesz ezt a problémát megoldani, mert nagy baj lehet belőle:

Izgalmas időszak ez most, reméljük, június 9 után békésebb lesz az élet és sok korrekt, értelmes, valóban a település érdekeiért dolgozni vágyó polgármesterrel, képviselővel leszünk gazdagabbak országszerte.

Reméljük maradnak szabad városok, Budapesttel az élen! Sok funkciójuk nincs már ugyan az önkormányzatoknak (sajnos!!), de szerepük így is óriási. Mintát adnak, kereteket nyújtanak, kommunikációs felületük van, és elérik a kisközösségeket. Utóbbiak pedig sokkal fontosabbak az életünkben, mint amennyire ezt gondoljuk.

Azért egy szép mádi látkép nem maradhat ebből ki, íme:

'Ma ád Isten szerencsét e tájnak...' - hangzik az Árpád vezérhez kötött mondat.

Mikor? Ki? Mit? 

Meglátjuk. 

Ahogyan azt is, mi lesz a választás másik kérdésével. Mert bizony ne feledjük, hasonlóan fontos az is, hogy az Európai Parlamentben olyanok képviseljék az országot, akik... 

Koskovics Éva

 https://kokart.hu/

A fotók sajátok!