Ha meg kellene röviden fogalmazni, mi a legfontosabb, amit megtanultam eddigi karrierem során (közgazdászi, tanácsadói, coachingos, tréninges együtt, sőt, kiegészítve a családi és vállalkozói tapasztalatokkal), azt mondanám, hogy: megtalálni az örömöt a munkában.

Mennyire akarod, mennyire mered?

Amikor még csak ismerkedtem a coaching-gal, jártam a kurzusokra, tanultam, gyakoroltam, már akkor is, az elején többször átéltem, milyen sokan vannak beleragadva rossz helyzetekbe. Azt is érdekes volt megtapasztalni, hogy a felismerés nem túl nehéz, sőt, sokan épp azért kérnek külső segítséget, mert kábé tudják mi a gond, de a változtatás nagyon nehéz. Persze más kérdés, mennyire vannak tisztában problémáik gyökereivel.

Amikor eljut valaki oda, hogy van benne egy felismerés és egy komoly motiváció, hogy szeretne valamin változtatni, szeretné jobban csinálni a dolgait, ez még sajnos nagyon kevés. Két végletet figyeltem meg, és meg kell mondjam, a többség így működik (vagy így, vagy úgy):

• A legkönnyebb (álom-) ügyfelek: sokszor csak egy pici külső segítség, kis ráhatás hiányzik; ilyenkor nagyon gyors eredmény érhető el, szinte csak rád, a coach-ra várt, hogy elkezdhesse meglépni, amit szeretne. Hisz ha valamit konkrétan akarunk, valamire ráirányítjuk a figyelmünket, teszünk érte, akkor akár külső segítség nélkül is érhetünk el sikereket. Ha pedig már arra is rászánjuk magunkat, hogy áldozatot hozunk, időt, pénzt, energiát fektetünk bele, akkor még erősebb lesz a motiváció, méginkább elhisszük, hogy képesek vagyunk rá. A munka velük élvezet, garantált a siker!
• A legnehezebb ügyfelek, a másik véglet: amikor hiába a tudatosság, az akarat, a befektetés, ott van egy kemény belső ellenállás, a félelem a változástól, a bizonytalanság, az, hogy nem hisszük el magukról, hogy képesek vagyunk valamin változtatni. Kevés az önbecsülésünk, a hitünk magunkban, szinte ragaszkodunk a problémánkhoz, abba kapaszkodunk (ugyanezt a mintát égették belénk, nem ismerünk más utat).

Soha nem vállalkoznék olyanra, hogy valakinek nyújtok egy ajándék coachingot, vakon. A coachinghoz kell a saját elszántság, akarás, és a konkrét cél. Az nem jó, hogy pl. ’a barátnőm szerint változnom kellene’, sőt, azt is megmondja, hogy miben, és ezért befizet engem egy coach-hoz. Felejtsétek el az ilyesmit!

Amikor jössz magaddal szembe!

Az jutott még eszembe a képzésről, hogy a mesterünk (Wiesner Edit) mesélte, nagyon érdekes megfigyelése, hogy mindig a legtöbb ügyfele hasonló problémákkal jön hozzá, mint amelyekkel ő maga is aktuálisan küzd. Mert senki ne képzelje, hogy a coach-ok tökéletes emberek, náluk minden hiba nélkül működik, nekik nincsenek már új céljaik, ők nem szeretnének változtatni dolgokon!

Szóval, ha te párkapcsolati válságban vagy, sanszos, hogy sokan keresnek majd meg hasonló témával. Vagy ha a kiégéssel küzdesz, akkor épp ebben az időszakban fognak megtalálni ilyen esetekkel. Ha nagyon foglalkoztat a költözés, egy új életforma kipróbálása, akkor ne csodálkozz, ha sokszor belefutsz olyan ügyfelekbe, akik szintén hasonló a cipőben járnak.

Ha megnőttek a gyerekeid, küzdesz a kamaszkor szépségeivel, vagy már ennél előrébb jársz, fenyeget az üres fészek szindróma, akkor is sanszos, hogy nem csak a saját ügyeden rugózhatsz, hanem jönnek majd ilyenek ’ajándékba’ is. Viszont nem lesz nehéz a hasonló helyzetben lévő ügyfeleknek saját példákkal jönni, együtt nevetni azon, mennyire törvényszerű dolgok ezek. Nem lesz nehéz empatizálni.

Úgy alakult, hogy nekem most érdekes módon az utóbbi időben jellemzően inkább nálam jóval fiatalabb ügyfeleim vannak. Tehát mégsem érvényesülne ez a fenti megfigyelés? Ők a karrier, a családalapítás, az önmenedzselés időszakában járnak, én pedig már jócskán túl vagyok ezeken. Vagy nem? Épp a minap, amikor megállapítottuk, hogy ügyfelem helyzete milyen nagyon átmeneti most, több szempontból is, utána megmaradt bennem ez az érzés, amit ez a megállapítás kiváltott belőlem. Hisz az átmenetiséget én is nagyon érzékelem, megélem most (is).

Mert így dolgozva, vállalkozóként (mondhatnám azt is, hogy a magyar viszonyok között, ahol szinte évente változik a vállalkozói környezet), több együttműködési formában is részt véve, jó, ha pár hónapot előre látunk. Sokszor jöttek be ezt megelőzően is olyan váratlan feladatok, amelyekre korábban nem gondoltam, aztán pedig akár több évre meghatározták a működésemet. Illetve, előjöttek bennem azok az emlékek, érzések, amikor néhány évvel ezelőtt a karrierváltás időszakát éltem.

Az biztos, hogy egy coach-nak határozottan javára válik, ha sok élettapasztalattal rendelkezik. Ha nem csupán a szakirodalomból tudja, milyen az életközépi válság, a munka-magánélet feszültsége, a gyereknevelés, az üres fészek, a munkahelyváltás, a kiégés … és még folytathatnám.

Fő üzenet

Ha most azt kérné valaki, fogalmazzam meg, mi a fő üzenetem, amit megtanultam eddigi karrierem során (közgazdászi és coach-os együtt), azt mondanám, hogy találd meg az örömöt a munkádban, mert az az élet egyéb területeire is jó hatással lesz.

Úgy is fogalmazhatunk (ha nem lenne eléggé egyértelmű), hogy ha nagyon nem testhezálló a munkád, ha nagyon sok energiádat leszívja, hogy napról napra megfelelj az elvárásoknak, akkor az előbb-utóbb kihat más életterületekre is (párkapcsolat, gyereknevelés, életmód, egészség).

Azt is megfigyeltem, hogy ha valamilyen különleges dolog történik velünk, akkor az általában pozitív hatást gyakorol mindenre. Legfeljebb akkor van probléma, ha a számodra fontos embereknek valamiért mégsem tetszik ez a dolog. Lehet, hogy meg kell küzdeni érte.

Nálam most komolyabban bejött az írás az életembe. Tavaly több kurzuson is részt vettem, vannak terveim, dolgozom is rajtuk, imádom csinálni. És az az érdekes, hogy ez nemhogy sok időt elvenne, vagy a munkám kárára menne, ellenkezőleg! Valahogy a munka is jobban megy, olyan, mintha abban is több motivációm lenne, mintha arra is jól hatna. Néha olyan érzésem van, mintha hosszabbak lennénak a napok (na jó, az biztos, hogy utazással nem sok idő megy el mostanában). Persze van egy időkorlát, nem ülhetek le írogatni bármikor, amikor jön az ügyfél, vagy tréninget tartok. A mozgásból se vehetek el időt, mert a home office és az írás egyaránt sok üléssel jár, de mégis kialakult egy egyensúlyi helyzet, érdekes módon jut idő mindenre. Ja, hogy néha azért a háztartás ennek kárát látja (igen, kell egy saját preferenciát felállítani)? Az egy dolog. Nem lehet minden tökéletes... Szerencsére a gyerekeim megnőttek, már nem halnak éhen, ha nincs időre ebéd, sőt, bizonyos dogokat jobb is, ha ők csinálnak meg, hisz ez ugye nem egy mama hotel (dolgozom rajta legalábbis).

Szóval, így az év elején talán érdemes átgondolni, hogy is állunk a munkánkkal, az életünkkel. Mert életünk csak egy van, munkánk pedig sokféle lehet.

Figyeljünk magunkra, legyünk bátrak, kezdjünk bele új dolgokba, hagyjunk fel rossz beidegződésekkel, keressünk jobb munkát, ha a régi nem kielégítő, megéri! Nem mondom, hogy könnyű mostanában, hisz a körülmények nehezek, de a körülményekre mindig lehet hivatkozni.

Legalább próbáljuk meg!

/Egyébként a címet fogalmazva felmerült még bennem néhány dolog, miket tanultam még egyéb dolgokat, más jellegűeket mint a fentiek (érvényesülés, ügyeskedés, kapcsolatépítés szerepe), érik is a következő blogbejegyzés.../

Vigyázzatok magatokra!

Koskovics Éva

A fotók sajátok, elcsípett pillanatok, helyzetek!

http://kokart.hu/