Füzéri kastély sors (vagy sorstalanság?)
2023. április 05. írta: CoachCo

Füzéri kastély sors (vagy sorstalanság?)

336651046_764392678578206_6384469058057980166_n_2.jpg

Ne legyünk hatásvadászok! Még ha vadászkastélyról van is szó…

337099924_177954248390758_9033878496173816052_n.jpg

Nekem ez most nagyon megütötte a fülemet, számomra ebben rejlik a fő üzenet:

mintaszerű gazdálkodás,

felelős politizálás,

szociális érzékenység

Hol is vannak ezek most? Netán elvitte a cica? Az a bizonyos fekete kandúr?

Magukkal vitték a Károlyiak? Vagy idejétmúlt fogalmakon lovagolnék?

Csak a platán birkózik sikeresen (némi kis segítséggel) az idővel?

Én mindenesetre körbejártam és fotóztam szokásomhoz híven.

337159073_629796202325223_5526582085111300297_n.jpg

 

Időutazzak?

Eljátszottam a gondolattal, hogy ugrok egy nagyot az időben és elképzelem, milyen most, ahová ugrottam, mondjuk 2030-ban, 2045-ben, vagy – merjek nagyot ugrani -, 2080-ban az élet a Károlyi kastélyban, Füzérradványban. Vagy még izgalmasabb lehetne, ha a történetet nem is a birtokon, hanem ’a radványi sötét erdőben’ indítanám… Nagyon remélem, ennek a csodás erdőnek nem lesz baja addigra, legalább a felelős erdőgazdálkodás fennmarad az időkben, amíg ember él ezeken a földeken! Csodaszép hely ez, körben a Zemplén hegyei, a kis falvak, a patakok.

A kastély pedig annyira masszív és szépséges, hogy fel sem merül bennem, bármi baja eshet ez alatt a néhány évtized alatt. A nagy kérdés most a további sorsa. Kik és mire használják majd ott, abban a távoli jövőben, ahová nagy bátran elugranék? Van-e hozzá elég színes fantáziám? Ki tudja, mi a neve például? Lehet, hogy már nem is emlékszik rá senki, hogy valaha Károlyi kastélyként emlegették?

De aztán úgy döntöttem, mégsem szaporítom a szót, nem ugrálok időkben, épp elég a múltba visszanézni, inkább csak próbálom röviden felkelteni a kíváncsiságot ez iránt a csodás kastély és még csodásabb parkja iránt, menjen, aki tud, nézze meg, ki tudja, meddig nézhetjük... A való élet egyébként is mindig legalább annyira izgalmas, mint a fantáziánk. Sokszor azon is túltesz. Csak hogy visszanyúljak a klasszikushoz, régi idők ’tanú’-jáig:

’Hagyjuk a sötét disztópiát a hanyatló nyugat ópiumának!...’

 

A kastély

Én már többször is láttam a kastélyt. Olyan gazdag a kiállítás, hogy mindig találok új információt, mindig felfedezek valamit, amit még nem olvastam, nem láttam (vagy már elfelejtettem…). Szép a berendezés, isteni a büfé, olyan sütik vannak a pácini cukrászüzemből (igen, a megfogalmazásom pontos, higgye el mindenki!), hogy a legjobb budapesti cukrászdákon túltesz. A parkkal pedig egyszerűen nem bírok betelni, az olyan fenséges, arányos.

Ez is azok között a vidéki kastélyok között van, amelyeket felajánl az állam közérdekű alapítványoknak.

Innentől kezdve aztán ki tudja, mi lesz a sorsuk, mikor veszítik el közvagyon jellegüket, aztán kinek, melyik ’nevezetes’ családnak kerülnek a birtokába.

337041608_931331288017735_8777081300211606802_n.jpg

A füzéri kastélyt nemrég újították fel több, mint hárommilliárd forintos támogatással, melynek nagyobb részét (1,7 md Ft-ot) Európai Uniós források fedezték.

A kastély elődjét a 16. században építette Réthey Péter. 1686-ban I. Lipót adományozta aztán a birtokot Károlyi Lászlónak. A Károlyi család első neves tagja, Károlyi Mihály a 17. században kapott először közhivatali címet, aztán utána Sándor már grófi címmel lett gazdagabb, és 400 ezer holdas, az egész országot behálózó birtokrendszerrel. Ő volt az első, aki több megyének egyszerre kapta meg a főispáni posztját. A család jól fialtatta a nagy vagyont, építette sorra a vidéki kastélyokat, parkokat, de nem csak vidéken, hanem Pesten is több palota fűződik a nevükhöz.

A Károlyi család értékrendje három pillérre épült (ez nem hagy engem nyugodni...):

a mintaszerű gazdálkodásra, a felelős politizálásra és a szociális érzékenységre.

337065818_1871584996575097_5388173163283591868_n_1.jpg

Erről van szó:

337131268_627405699202776_3805068322114883959_n.jpg

Mindez persze nem zárta ki a főúri reprezentációt, amint a füzéri kastély is jól mutatja ezt. A vagyon mellé igényesség, jó ízlés is járt. Persze ezt csak erősítették a házasságkötések, a családba bekerült szintén főúri feleségek, férjek.

336960044_250214574021893_4719514316938858431_n.jpg

Politikai nézeteikre a ’mérsékelt közép’ jelző illett, ami az uralkodó és a nemzet iránti hűség összehangolását jelentette akkoriban. A szaktudást bizonyítja az is, hogy a dualizmus időszakában az ország egyik vezető közgazdásza Károlyi Sándor volt.

Aztán jött a 20. század a maga zűrjeivel.

Azért az tényleg nagyon látványos, hatásos, ahogy egy-egy időszakot bemutatnak a kastélyban. Például a kiállítás része az az asztal, amely mellett megkötötték az 1711-es szatmári békét. Ebben komoly szerepe volt Károlyi Sándornak. Egyébként az asztal elvileg ma Károlyi László tulajdona az információs tábla szerint, aki azonban nem a saját, részben visszakapott fóti kastélyában tartja ezt, hanem átadta a füzéri kiállításnak.

image4.jpeg

Az országnak ez a része mindig kiesett kicsit a fősodorból, de aztán a trianoni szerződés végképp ellehetetlenítette, megpecsételte a vidék életét. A Károlyi család például birtokai jelentős részét elveszítette, mert a határ túloldalára kerültek. Amikor Sátoraljaújhelyen járunk, mindig belefacsarodik a szívem, micsoda város lehetne ez, ha nem kerül akkor ennyire a perifériára és nem kap egy ilyen pofont, nem él meg ekkora traumát. De nem akarok trianonozni, ez egyszerű ténymegállapítás.

image0.jpeg

A húszas években komolyan fejlődött a turizmus az országban, de ez a térség érthető módon lemaradt ebben is. A Hegyaljai Turista Egyesület az országban szinte utolsóként, 1926-ban jött létre. A turizmus demokratizálódása olyan dolgokban nyilvánult meg később, mint például a filléres vonatok indítása, illetve a menedékházak építése. Ennek a térségnek az egyik fő célpontja a füzéri vár lehetett volna, de állapota nagyon rossz volt, és sokáig patthelyzet alakult ki a műemlékvédelem (állam) és a Károlyi család között, minkét fél a másiktól várt valami megoldást. Végül a család, Károlyi László gróf állíttatta helyre a gótikus kápolnát és a vár egy részét 1934-ben, és ekkor épült ki a turista út, amely a várhoz vezetett.

image1.jpeg

A Lillafüredi Palotaszálló megnyitása után pár évvel itt is arra jutott a család, hogy ez lehet a jó megoldás a hasznosításra. 1937-ben meg is nyílt a szálló a kastélyban. Ennek az ifjabb gróf és felesége volt a motorja, miközben az idősebb gróf egy szélütés hatására már nem tudta irányítani a birtokot. Azt viszont, hogy idegenek járjanak az épületben és a parkban, nagyon nem szívlelte, így halála után még hosszú ideig az a hír járta a helyi lakosok és az ott dolgozók között, hogy az öreg gróf egy fekete kandúrmacska képében jár vissza kísérteni.

A radványi sötét erdőben halva találták Bárczi Benőt … Arany János Tetemre hívás című verse jól érzékelteti a félelmetes környéket. Valóban hegyvidék, járatlan utak lehettek még akkortájt, el tudtak bujdosni azok, akiknek jobb volt nem mutatkozniuk és később, Arany ideje után akár a trianoni döntés, akár az első bécsi döntés következtében megannyi sötét történet színtere lehetett és volt is a vidék. Kémtörténetek, határ menti hírszerző figurák, aztán a trianoni határ visszaállítása után ott bujkáló németek, volt itt minden. 1938-ban Horthy is ide látogatott, egy nagyon furcsa, homályos célzatú látogatást tett ide, feleségével együtt.

image3_2.jpeg

Sok korabeli filmhíradó részletet, újságcikket nézhetünk végig, olvashatunk el, van, amit tovább is gondolhatunk, van, amin eltűnődhetünk.

A második világháborút követően a kastélyszállót még két évig vezethette Károlyi István, de aztán 1947-ben elvették a családtól.

Az ötvenes években volt itt gyermeküdülő, állami gyermekotthon és tbc gyerekkórház is. Szóval, tele volt a birtok gyermekekkel. És az történt, hogy egyikük felfedezett egy üreget, amelyről kiderült, hogy egy folyosóba torkollik, és ott műkincsek vannak elrejtve. Főleg 18-19. századi fegyverek, porcelánok.

image9.jpeg

Így szól ekkor egy, az amerikai hírszerzés által papírra vetett, 1951-i évi jelentés:

„a budapesti Rákosi Mátyás Gyermekotthonból ideszállított másfélszáz kisgyerekkel együtt a szabadságharcos szellemen gondozott és kommunistává átnevelt gyerekek száma elérhette a négyszázat.”

Hát igen… erről eszembe jutott persze a fóti gyermekváros is, ahol pár éve nagy botrányok voltak abból, hogy a kormány fel akarta számolni. Gondolom, meg is történt. Érdekes módon nem nagyon lehet találni róla cikkeket, de olyan hírt találtam, ami titkos döntésre hivatkozott.

Azt megtaláltam, hogy 1995 környékén a gróf leszármazottja, Károlyi László és felesége visszaköltözött a fóti kastély egy kis épületrészébe (a bal szárnyépület emeletére, az egykori szövőműhely termeibe), melyet a magyar államtól bérelhetnek, mivel a törvények nem teszik lehetővé a tulajdonlást (restitúciót), ahol a moziterem előterében létrehozták a főúri ősgalériák modern változatát és egy családi és kastélytörténeti kis házimúzeumot.

1996 óta bérli a kastély egy részét a Fóti Szabad Waldorf általános iskola, ahol 13 iskolai és 2 óvodai csoportban összesen mintegy 450 gyerek tanul, és 2000-től kezdve gimnáziumi oktatás is folyik.

Azt is megtaláltam, hogy az Orbán kormány 2017–2019-es tervei szerint a gyermekotthont megszüntetik (illetve a mellette üzemelő iskolát, gimnáziumot is), az ott levő gyermekeket pedig az ország különböző részeiben helyezik majd el. A mintegy két tucat menekült és menedékkérő gyermeket például az aszódi javítóintézetben. Részletes tájékoztatást az ügyről a kormány 2018 februárjában sem volt hajlandó adni, de a bezárásra 2020-ig nem került sor. Van arról emlékem, hogy Szél Bernadett akkori képviselő asszony sokszor foglalkozott az üggyel, de hogy ma mi van vele, azt nem tudom.

image8.jpeg

Visszatérve Füzérre, az is nagyon tetszett nekem, hogy a Károlyiak családi porcelánjainak, evőeszközeinek mintájára készült szerényebb kivitelű változatokat még sokáig használták a szállodában, a szanatóriumban. Az eredetiek a Zsolnay gyárban készültek, aztán a család létrehozta a Hollóházi Porcelán Manufaktúrát és ezek a képen szereplők már itt készültek. Az ugró szarvas a  kastély vadászkastély jellegét szimbolizálja, az eredeti evőeszközöket a Károlyiak koronás címere díszített.

Egyébként a radványi sötét erdő és a kényelmes szálloda csodás helyszínként szolgált a filmeseknek is, amelyhez kapcsolódóan szintén érdekes a kiállítás, elrepít minket ezekbe a Karády Katalinos időkbe.

image7.jpeg

De belegondolhatunk abba is, milyen lehetett erre az élet, amikor még a kisvasút volt a fő közlekedési eszköz.

image2.jpeg

Az óriás park fenyvesei, platánjai, tava csodás látványt nyújtanak. Bizony volt itt valaha minden, ami a szórakozáshoz kellett, nem csak vadászni lehetett. Volt golfpálya, teniszpálya is.

Még a nyolcvanas években történt, hogy a Közgáz Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumával itt táboroztunk a szomszédban. A fa barakkok ma is megvannak a szomszédban. Ez a csodás fasor pedig emlékeim szerint ugyanilyen volt akkor is. Vannak dolgok, amik nehezen változnak, vannak emlékek, amelyek velünk maradnak. Egy darabig... Én most Mádról jöttem. Egyébként is... Onnan nincs olyan messze. Nehéz sorsú, kacskaringós utakat megélt ingatlanok ott is vannak. Mint mindenhol ebben az országban.

Mozizzunk!

Mikor jut valakinek eszébe történelmi filmet forgatni itt? Jujj, mit találtunk...

image6.jpeg

Na, azért aztán megnyugodtunk, de mindent továbbra sem értünk...

image5.jpeg

De nem is kell mindent érteni, az a fő, hogy az ország épül, szépül, okos emberek irányítják, védik. 

Mi pedig csak nézünk, mint a moziban...

Menjetek a Zemplénbe, megéri! Hátha még nyitva lesz a kastély is, ne hagyjátok ki! De a túrázást is ajánlom, csodálatos helyek vannak!

És ne bosszankodjatok, a dolgok mindig lesznek valahogy...

 

Koskovics Éva

 

A fotókat én lőttem! Másra soha nem lőnék...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://coachco.blog.hu/api/trackback/id/tr218095288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása