Kampány után szabadon!
2019. október 15. írta: CoachCo

Kampány után szabadon!

dragons-4512638_960_720.jpg

Végre túl vagyunk a választásokon, vissza lehet térni a régi kerékvágásba. Igaz, az nem teljesen olyan, mint előtte volt.

Mindig volt ’viszonyom’ a politikához. Nem, ne gondoljatok pártokra és hithű elkötelezettségre! Inkább arra, hogy érdekelt, mi zajlik a közéletben, hogy mennek a döntések, mit mondanak el, mit próbálnak elhitetni és valójában mi lehet a döntések mögött. Voltak időszakok, amikor kicsit jobban bele is láttam dolgokba, még olyan is volt, amikor politikusok elé kellett vinni a munkáinkat és ők döntöttek, szavaztak arról, mit hogyan.

Mindig éreztem, nem lenne az én terepem, nem lennék képes arra, hogy hazudjak, hogy taktikázzak, hogy megvezessek embereket (mert láttam, hogy ezek mind benne vannak, kvázi belső lényegéhez tartoznak). Nem számoltam vele, hogy változhat a természete, hogy – ahogy István kollégám szokta gyakran mondani – nem lehet a problémákat ugyanazokkal az eszközökkel megoldani, amivel létrehozták őket. Viszont ezt most megélhettem élőben, legalábbis azt remélem, ebbe a – kezdődő - folyamatba kerültem bele tevőlegesen is.

A munkáim során megkerülhetetlen téma a kommunikáció, annak stílusa. Még ha elsődlegesen nem is ez a feladat, egyszerűen nem lehet elmenni mellette. Tényleg meggyőződéssel közvetítem a fiatalok vagy a cégvezetők felé, hogy a nyílt kommunikáció a nyerő, hogy a játszmázás, az emberek semmibe vétele nem vezet jóra, legyünk résen, semmiképp ne essünk ezekbe a hibákba!

Különösen nem megy ez ma már, amikor minden kiderül, amikor az információkat nem lehet eltitkolni. Sajnos ál-információkkal, trollokkal lehet manipulálni, de ezekben sok a veszély, előbb-utóbb visszaütnek. Sajnos sokszor rengeteg kárt okozva. Nem csupán anyagi károkra gondolok, hanem elsősorban a fejekben, a lelkekben okozott károkra.

img_20190521_094847.jpg

Tavaszi fotóm a Nagy-Szénásról, lenn Nagykovácsi, árvalányhajak mögött...

Empátia

Rengetegen kérdezték tőlem, hogy érzem magam, hogy érezzük magunkat, hogy vagyunk azok után, hogy nem a mi polgármesterjelöltünk nyert, hogy a nagykovácsi képviselő testületbe csupán egy tagunk jutott be, a mi polgijelöltünk (mellette a többi tag a volt/nyertes polgármester csapata). Mindenkit megnyugtattam, teljesen jól vagyunk! Én egy jó kalandként, nagy tapasztalatként éltem meg ezeket a hónapokat! Jó volt dolgozni egy igazán motivált, értelmes csapatban, ahol figyeltünk egymásra, sokat beszélgettünk, nem csak a közös helyi, szakmai célok vezettek bennünket, hanem az is, hogy közben sokkal jobban megismertük, azt hiszem nyugodtan kimondhatom, hogy megszerettük egymást.

Lázadás?

Engem nagyon feldobtak az országos eredmények, elsősorban Budapest, de a többi város is, ahol kvázi fellázadtak az emberek.

Nem mondanám, hogy könnyű dolguk van a nyerteseknek, legyenek akár NER-esek, akár ellenkezőleg. A NER lassan tényleg ciki, sokat romlott a brand, lássuk be. Oké, a pénz, az üzlet sokáig magnetikus hatású, összetartó erőként tud hatni, de a korrupcióellenesség olyan belső igény a társadalomban, amit nem lehet már negligálni. És tudjuk, aki rossz társaságba keveredik…

Ami számomra a legnagyobb öröm volt, hogy milyen sok visszajelzést kaptunk, mennyire sokan kifejezték, hogy:

  • „szuper volt egy ilyen értelmes, pozitív kampányt látni”
  • „érződött, hogy ti tényleg kíváncsiak vagytok a közösségre, az emberek véleményére”
  • „hogy ti mennyire csapatként működtetek, az minden megnyilvánulásotokból átjött”.

 

Elárulom, néha piszok nehéz volt! Nem voltunk mindig egy hullámhosszon, nem volt megmondó emberünk, nekünk magunknak kellett kezelni a nehéz helyzeteket! Sokszor nehéz volt tartani a pozitív kommunikációt a nyilvánvaló hazugságokat hallva, vagy a méltatlan helyzetekben, illetve leállni akkor, amikor trollokat küldtek ránk, vagy csak bedobták őket, hogy zavart keltsenek.

De megcsináltuk és – ha a tényleges győzelem nem is -, de az erkölcsi győzelem mindenképpen a miénk! Szinte a semmiből hoztuk össze, amit összehoztunk! Persze a csapatunk majd minden tagja komoly közösségi, társadalmi szerepeket vállalt már a korábbiakban is, de így együtt nem dolgoztunk, nem ismertük egymást mindannyian. És az is bebizonyosodott, amit szintén sokszor megéltem már, hogy egy csapatnak jót tesz, ha heterogén! Mi is több korosztályt, több szakmát, státuszt képviseltünk, amitől izgalmasabbak és színesebbek voltak nem csak a fotóink, de a beszélgetéseink, a levelezésünk (néha hajnalig tartott), minden! Hálás vagyok a sorsnak, hogy ez így alakult!

Önkormányzatok - új élet kezdete

Szóval, nagy most az önkormányzatok felelőssége, legyenek akár soft- vagy hard fideszesek, ellenzékiek, civilek! Kevés eszköz van a kezükben, a pénz is egyre kevesebb, ugyanakkor a lakosság egyre öntudatosabb, igényesebb. Jobban fókuszba kerültek most a feladatok, a megoldatlan problémák és sokkal-sokkal több értelmes, civil ember szánta rá magát arra, hogy oké, elég volt a passzivitásból, muszáj tenni valamit, odafigyelni!

Sokan, nagyon sokan fognak, fogunk figyelni és élnek, élünk a lehetőséggel, hogy információhoz jutni állampolgári jog, a nyilvánosság nem csak lózung, de lehetőség is, véleményt mondani pedig lehet, sőt, kell is.

Még azért a vélemény nyilvánítás formáján van is mit javítani! Ez is, a vitázni tudás is komoly edukációs feladat, jó lenne, ha megindulhatna ebben egy pozitív változás! De a szándék már megvan, és ez jó, ez már garancia is rá, hogy változni fog!

Egy kis szakmázás

Amikor a konfliktusok kezelése, az egészséges kapcsolatok dinamikája, a hatékony kommunikáció a téma, kb. ezeket szeretem tudatosítani a résztvevőkben:

  1. Az első és legfontosabb feladat, hogy tanuljuk meg kezelni az indulatainkat, lehetőleg ne felfokozott érzelemből kommunikáljunk: egyensúlyba kell hozni az értelmet és az érzelmeket!! (Ha ez nagyon nem megy, akkor ott egyéni problémák vannak, érdemes tükörbe nézni, magunkon kezdeni a munkát!)
  2. Próbáljuk meg megérteni a másik szempontjait, viselkedését, kezeljük felnőttként egymást! Ha tudunk kapcsolódni a másikhoz, akkor van rá esély, hogy felnőttek párbeszéde lesz, figyelünk egymásra és visszajelzéseket küldünk, nem csupán mondjuk a magunkét.
  3. Akkor tudunk jól kommunikálni, ha szívből, őszintén, nyíltan tesszük ezt. Tudom, ez naivnak hat, sokszor érezzük, hogy ezt most nem engedhetjük meg magunknak. Igen. De épp ezekből van aztán katyvasz. Szóval, én mégis azt mondom, igen!
  4. A megbízhatóság, őszinteség alapja a hitelesség, az, hogy legyünk következetesek, mutassunk példát magunk is! (Na, azt hiszem, elsősorban itt bukott most meg ez a választás a NER-es oldal részéről.)
  5. A mi társadalmunk, amely nem bírja elengedni a poroszos iskolarendszert, ahol nem gond, hogy az országot vezető politikusok nem vállalják be az isztambuli egyezmény ratifikálását (ne gondoljátok, hogy ennek kicsi a jelentősége!!), ott nehéz alsóbb szinteken is elfogadtatni, megérttetni, hogy a kényszer helyett a meggyőzés sokkal hatékonyabb lenne. Kell a tekintély, de azt inkább rokonszenv, következetesség, hitelesség útján jó kiérdemelni.
  6. Mindennek, a fentieknek is alapja úgy általában, hogy próbáljunk meg szakítani azzal, hogy azonnal ítélkezésünk! Az ítélkezés mentesség rohadt nehéz, belátom, magam is küzdök vele sokat, próbálom gyakorolni (tanítani sokkal egyszerűbb!). De higgyétek el, nem lehetetlen! A megoldás, ha elő akarna törni belőlünk: próbáljunk meg inkább magunkról – a saját érzéseinkről, benyomásainkról, gondolatainkról beszélni, mint mást, másokat minősíteni! Ha ítélkezünk, elsősorban magunkat minősítjük ezzel.

 

Összeségében

Szóval, az én érzéseim, benyomásaim most ezek:

  • Jók voltunk, átment az üzenet!
  • Érdemes pozitív üzenetekkel, jó célokon dolgozni!
  • Jó dolog emberekkel ismerkedni, beszélgetni, megismerni azokat, akikkel dolgunk van egymással (pl. egy településen élünk). Nagy meglepetések érhetnek!

img_20190921_170457.jpg

 

Mi folytatjuk!

Én is folytatom az Egyesületünkben és megnyugtató az a tudat, hogy ez egyáltalán nem akadályoz a munkában, sőt, most erősen megéltem, hogy a kettő inkább erősíti egymást. Persze időnként egyikből-másikból vissza kell fogni, az energiát be kell osztani, nem szabad széthajtani magunkat, hisz hosszú távra tervezünk, de ezt is lehet kezelni.

 

Hogy hogyan indult ez az egész, miért indultunk és milyen gondolatok kavarogtam bennem nyár végén, arról itt írtam.

 

És ha valaki még nem látta volna, van egy jó összefoglaló, elemző írása a választások eredményéről TGM-nek, ezt ajánlom, szerintem jó.

Szépeket!!

 

dove-3426187_960_720.jpg 

Koskovics Éva

coach, közgazdász

treevision

 

A bejegyzés trackback címe:

https://coachco.blog.hu/api/trackback/id/tr2715223600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez vagyok 2019.10.16. 18:43:41

Igen," a trollok, az álinformációk visszaütnek". Mint ahogy a Free-ben a választások utáni köpködés is. Nagyon útálom, hogy tájékozottság, ismeretek hiányában, bután és érzelemtől vezérelve gyalázkodnak. Ez nálam egy vörös posztó. Ezért is szóltam. Furcsa volt számomra, hogy szinte egyedül maradtam a Szépkovácsisok és a NATE megvédésében.

Ez vagyok 2019.10.16. 18:51:37

Elnézést, korrigálok: Szépkovácsisok helyett Összekovácsolók.