Csatamezők régen és ma
2018. június 09. írta: CoachCo

Csatamezők régen és ma

img_20180525_154316_1.jpg

A minap jártam egyik kedvenc váramban, a Boldogkői várban, és sokadszor is megnéztem a kiállított csaták makettjeit. Emlékszem, amikor a fiaim még kicsik voltak, sokkal tovább tartott ez a program...

Nézegetve a történelem sokszázéves emlékeit, olvasva a leírásokat, felmerült bennem, hogy néhány száz év múlva vajon miket fognak majd szemléltetni az akkori múzeumok. Melyek lesznek azok az események, amelyek meghatározzák az emberiség további sorsát. Lesznek-e még csaták, vagy egészen más eseményekről kell majd szemléltető, magyarázó emlékhelyeket kialakítani? Netán nemzetközi szerződések szövegét, vagy természeti katasztrófák képeit, leírását, vagy vegyifegyverek magyarázatát, bevetését és azok hatásait fogják nézegetni utódaink?

Lesznek-e még országok, vagy eltünnek a határok? Kihalnak-e ma még sűrűn előforduló állatok (sajnos biztosra veszem, hogy igen), lesznek-e olyan részei a Földnek, amelyek élhetetlenné válnak, vagy épp ellenkezőleg, a ma életre nem alkalmas területeket is sikerül majd élővé tenni? Elköltözünk a bolygóról? Lehet, hogy abszurd kérdések, lehet, hogy jön egy olyan esemény, ami ma fel sem merülhet bennünk, még hasonló sem fordult elő az ismert történelem során (bár a filmkészítők fantáziája olyan színes, hogy aligha létezhet sok ilyen még...).

Szóval, nézegettem a vitrineket.

img_20180525_162656.jpg

 

Sajnos a fotók nem sikerültek jól, de talán segítenek elképzelni, tényleg nagyon látványosak, izgalmasak.

img_20180525_162823.jpg

 

Aztán most találtam ezt az írást, ami nagyon izgalmas és érdekes. Trianon kapcsán. És a kollektív áldozatiság kapcsán. A magyar lélek kapcsán. Tanulságos!

Ajánlom, olvassátok el, tényleg megéri!

Mindig hangoztatom, hogy az érzelmek mellett fontos a megértés, a tudás, az, hogy ezekkel összhangban legyenek a cselekedeteink is, a három terület összhangban legyen és egyik se kerüljön háttérbe. Vagyis nem jó, ha csak az érzelmek mentén cselekszünk, jó, ha a tények is megkapják a maguk terepét, lehetőségeit. De azt is megértem, ami fáj. Viszont fontos döntéseink és cselekvéseink akkor vezetnek jóra, ha mindkét oldalra építünk, ha nem takarjuk el, nem torzítjuk tudatosan az egyiket.

img_20180525_155412.jpg

Remélem, a Boldogkői vár sokszáz év múlva is ugyanezeket a vitrineket mutatja majd be, nem kell nagyon felfrissíteni, mert békésebb időszak következik, a nagy csaták ideje lejárt...!

Ma is vannak csatamezők, sajnos igaziak is, szerencsére tőlünk távol. De harci hangulattal itthon is találkozhatunk, ha hallgatjuk a közélet híreit, politikusaink megnyilvánulásait. Engem elszomorít, nem tudom, ti hogy vagytok vele. Sokkal jobb lenne békében élni magunk között is, nem gerjeszteni a hangulatot, ha nem muszáj. Vagy muszáj?! A cikket olvasva lehetséges...

Én el tudnék lenni nélküle!

 

Koskovics Éva

 

A bejegyzés trackback címe:

http://coachco.blog.hu/api/trackback/id/tr6814034594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.